Az alapjogok és szabadságok védelmében
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának története
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának története
Az Európai Unió Alapjogi Chartája történelmi mérföldkőnek számít az európai polgárok jogainak védelmében. Az Európai Tanács 2000. december 7-i nizzai ülésén hirdették ki. Az Európai Parlament már régóta szorgalmazta egy ilyen dokumentum létrehozását. A képviselők számára fontos volt, hogy minden polgár megismerhesse az Európai Unióban és tagállamaiban őt megillető alapvető jogokat és szabadságokat, valamint hogy legyen egy olyan jogorvoslati rendszer, amelyhez fordulni lehet, ha azok sérülnének. A hivatkozási alapnak szánt és újszerűen megalkotott charta egyetlen szövegbe fogja össze azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyek valamennyi európai polgárt és az Európai Unió területén élő minden embert megilletnek.
A chartában foglalt emberi jogok alapvetőek és elidegeníthetetlenek. A charta célja, hogy a társadalmi fejlődés és haladás, valamint a tudományos és technológiai fejlődés fényében megerősítse ezen jogok védelmét. A chartában foglalt jogok a következő alapelvek köré csoportosulnak: emberi méltóság, alapvető szabadságok, emberek közötti egyenlőség, szolidaritás, polgári jogok és igazságszolgáltatás. A charta célja továbbá az európai népek egyre szorosabb uniójának létrehozása egy közös értékeken alapuló jövő kialakítása érdekében. 2009-ben ezek az alapvető jogok a Szerződések szintjére emelkedtek azáltal, hogy a Lisszaboni Szerződés kifejezetten hivatkozik az Alapjogi Chartára. Azóta a Szerződések mellékletét képezi, és immár az Európai Unió bíróságai is alkalmazzák.