Az utazás öröme - a turizmus rövid története

Az emberek mindig is késztetést éreztek rá, hogy utazzanak – akár azért, hogy új területeket fedezzenek fel, akár azért, hogy örömüket leljék benne. A turizmus pontosan ez utóbbit nyújtja.

A turizmus modern fogalmának eredetét a 17. századra vezethetjük vissza. Az úgynevezett Grand Tour körút keretében nyugat- és észak-európai fiatal nemesek felkerekedtek, hogy végigutazzák Európát (általában Franciaországot, Németországot, Olaszországot és Görögországot), és bepillantást nyerjenek a kontinens történelmébe, művészetébe és kulturális örökségébe. Ezt tekintették a tanulás tökéletes módszerének.

A 18. századra ez a szokás széles körben elterjedt a tehetősebb rétegek körében, és a világ más részein, például Amerikában is divatba jött. A középkorban már közkedvelt vallási zarándoklatok sem veszítettek népszerűségükből ebben az időszakban.

A 18. század második felében kezdődő ipari forradalom jelentős gazdasági, társadalmi és technológiai átalakulást hozott magával, amely a világ többi részére is átterjedt. A változások következtében az emberek a vidéki régiókból az egyre növekvő nagyvárosokba vándoroltak, ahol szükség volt munkaerőre az új iparágak számára.

Ez új társadalmi osztályok megjelenését vonta maga után. A közlekedés fejlődése szintén kulcsszerepet játszott a turizmus fejlődésében.

A teher- és személyszállítás fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy új szabadidős tevékenységek, szórakozási formák és utazási módok jelenjenek meg. Az emberek elsősorban vonattal utaztak, mivel a vasúthálózatok összeköttetést biztosítottak az európai és a világ más részein található úti célok között.

A 19. században megjelentek az első utazási irodák. A terület egyik úttörője a Thomas Cook & Son volt, amely elsőként kínált az utazást, a szállást és élelmiszerjegyeket magukban foglaló kirándulásokat és nyaralásokat csoportok számára, csökkentve ezzel az utazók költségeit.

Innen eredeztethetők a ma ismert szervezett utazások.

A 20. század első felében az idegenforgalmi ágazat tovább növekedett az autóbuszok és személygépjárművek tömeggyártásának köszönhetően.

A tengerparti turizmus egyre inkább előtérbe került, és a II. világháború után a Földközi-tenger partvidékének népszerűsége gyorsan növekedett. Emellett a légi közlekedés fejlődése (például a charterjáratok megjelenése), a munkaügyi jogszabályok területén tett előrelépések és a társadalmi jólét növekedése a turizmus robbanásszerű fejlődéséhez vezetett.

Az idegenforgalmi ágazat az 1970-es évek recessziója során átalakult, elsősorban az energiaválság miatt, amely alacsonyabb költségekhez és árakhoz vezetett. A luxusturizmus utat nyitott a tömegturizmus előtt. Ekkor jelent meg a tömegturizmus. Az utazás, amit korábban csak egy kiváltságos kör tagjai engedhettek meg maguknak, egy sokak számára elérhető szabadidős tevékenységgé vált.

A következő évtizedekben a szállodaipari vállalkozások, az utazási irodák és a légitársaságok fokozatos nemzetközivé válásának lehettünk szemtanúi. A kínálat új termékekkel és új szabadidős tevékenységekkel bővült, amelyek többek között a sport és az egészség köré épültek.

Napjainkban az idegenforgalmi ágazat számos ország egyik nagy gazdasági motorjává vált, és szerepel a nemzetközi politika napirendjén.

Az utóbbi években az olcsó járatoknak és az online cégek által kezelt alternatív szálláshelyek megjelenésének köszönhetően a turisták még kedvezőbb árakon utazhatnak, és tetszésük szerint tervezhetik meg útvonalukat és élményprogramjaikat.

A turizmus nemcsak a helyi gazdaságra, hanem a meglátogatott úti célok társadalmi struktúrájára, kultúrájára és életmódjára is hatással van. Ezért a kihívás jelenleg az, hogy megoldást nyújtsunk egy olyan turisztikai tudatosság kialakításával, amely tiszteletben tartja a környezetet és a helyi lakosság életmódját.

This blog post is a part of the Europeana Common Culture project, which explores varied aspects of our shared cultural heritage across Europe.