Melyek Európa Kulturális Fővárosai 2025-ben?
Az Európa Kulturális Fővárosai program minden évben Európa kulturális örökségének gazdag változatosságát ünnepli a különböző városok és régiók történelmi jelentőségének, kulturális életének és művészeti örökségének bemutatásával.
2025-ben Németország és Szlovénia egy-egy városa kapja meg ezt a címet, egy harmadik helyszín pedig egyedülálló megállapodás alapján vesz részt a projektben. 2025-ben a németországi Chemnitz, valamint a szlovén–olasz határon található testvérvárosok, Nova Gorica és Gorizia lesznek Európa Kulturális Fővárosai. Ez az első olyan európai kulturális főváros, amely két ország városait egyesíti.
Chemnitz, Németország
Chemnitz Szászország harmadik legnagyobb városa, amely az ország keleti részén, a cseh határtól mintegy 40 kilométerre fekszik.
A 20. század elején Chemnitz az iparának köszönhetően Németország egyik leggazdagabb városa volt. A város és a város környéki régiók fontos szerepet játszottak Németország növekedésében, különösen textil-, vasút- és autóiparának fejlődésében.
A második világháború alatt a város mintegy 40%-a elpusztult, városközpontja pedig romokban hevert. A következő évtizedekben Kelet-Németországhoz tartozott, és Karl-Marx-Stadt néven volt ismert. Városközpontját modern építészeti elemekkel építették újjá.
Németország 1990-es újraegyesítése után a városközpontot újratervezték, számos épületet restauráltak, és újakat építettek. Ebben az évben a város lakói megszavazták, hogy a város újra a Chemnitz nevet viselje.
Viharos történelme változatos stílusú épületeket hagyott örökül.
A város számos szecessziós és Bauhaus épületnek ad otthont, amelyek a 20. század elején épültek.
Modern stílusú, betonból épült, ipari és brutalista építészeti megoldásokra is találhatunk példákat.
A város ipari múltja ma már fontos szerepet tölt be a város örökségében és kultúrájában. Chemnitz Ipari Múzeuma az Ipari Örökségek Európai Útvonalának fontos állomása. A közeli Erzgebirge régió jelentős bányászati központ volt, és 2019 óta az UNESCO világörökségének a része.
A város két legnagyobb múzeumának – a mintegy 2500 modern műtárgyat számláló Gunzenhauser Múzeumnak és a Theaterplatzon található Kunstsammlungennek – egy egykori banképület és egy szecessziós épület ad otthont.
2025-ben Chemnitz a régió 38 másik településével együtt ünnepli az Európa Kulturális Fővárosa címet.
Az év mottója, a „C the Unseen” a város és a régió rejtett kincseit teszi láthatóvá. Chemnitz az „Alkotók városaként” is ismert, amely a művészeti terekké átalakított garázsokban és gyárépületekben is megmutatkozik majd, miközben a város parkjai fesztiváloknak, előadásoknak és kiállításoknak adnak otthont.
Nova Gorica, Szlovénia és Gorizia, Olaszország
Nova Gorica és Gorizia két testvérváros Szlovénia és Olaszország határán. Ez az egyedülálló, határokon átnyúló helyszín 2025-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli majd, hogy megünnepelje a határokon átnyúló egységet. A társulás jelmondata: „GO! Borderless”.
Gorizia Olaszország Friuli-Venezia Giulia régiójában, a Júliai-Alpok lábánál található. Nova Gorica 1947-ben épült. A várost a jugoszláv szocialista kormány modernista építészeti elemekkel tervezte meg.
Mindkét város gyümölcsösökkel és szőlőültetvényekkel tarkított dombos tájakon, a Júliai-Alpoktól a Trieszti-öbölig folyó Isonzó (Soča) partján terül el.
A Szlovénia és Olaszország közötti nemzetközi határ egy nagy téren halad át, amelyet Piazza della Transalpina és Trg Evrope („Európa tér”) néven is ismernek. Ezt a határt az 1940-es években lezárták, és a 2000-es években nyitották újra, amikor Szlovénia csatlakozott az EU-hoz és a schengeni térséghez. 2011 óta mindkét várost közös igazgatási tanács irányítja.
A Trg Evrope/Piazza della Transalpina téren látható vasútállomás 1906-ban épült.
Ezen a képeslapon Nova Gorica 1969-es látképe látható.
A France Bevk Közkönyvtár új épülete 2000-ben nyílt meg Vojteh Ravnikar és Robert Potokar szlovén építészek tervei alapján.
A goriziai vár története a 12. századig nyúlik vissza. Az építmény az évszázadok során volt középkori vár, börtön és katonai barakk is. Jelenleg a Goriziai Középkori Múzeumnak ad otthont, és közpark veszi körül.
A város székesegyháza a 14. században épült, az első világháború alatt megsemmisült, majd a 17. századi állapotára jellemző barokk stílusban építették újjá.
Nova Gorica ad otthont a Szlovén Nemzeti Színházat alkotó négy színház egyikének. 1969-ben alapították, új épülete pedig 1994-ben épült. Repertoárja kortárs és klasszikus darabokból áll.
Nova Gorica és Gorizia közös elkötelezettséggel kitűzött célja, hogy 2025-ben a határtalan kultúra európai fővárosává váljanak.
A projektek mindkét városban kulturális és szabadtéri terekben kapnak helyet. A projektek részeként bohócelőadás, tánc, divatbemutató, gasztronómiai programok, örökségtúrák, színházi előadások és egy nagy, határon átnyúló csocsómérkőzés várja az idelátogatókat.
A fő kép a következő képekből készült kollázs: „Chemnitz. Rathaus” + „Gorica 1282”