Kiállítás
Az Európai Unió belépett az új évezredbe. A plenáris ülésekre meghívott vendégek az EU határain belül és kívül élőket érintő olyan mélyreható változásokról beszéltek, mint az Európai Unió bővítése vagy az emberi jogok világszintű védelme.
2001. március 14.: Anna Lindh
2001-ben, az Európai Unió svéd elnöksége alatt Anna Lindh, a Tanács elnöke is felszólalt az egyik plenáris ülésen. Lindh diplomáciai készségével tűnt ki. Mindent megtett annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni a háború kitörését Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. 2003-ban egy stockholmi áruházban támadás áldozata lett.
[…] Európa polgárai számára a munka és a jólét a legfontosabb. Ha ebben kudarcot vallunk, nemcsak növekvő munkanélküliséggel, idegengyűlölettel és a társadalmi megosztottság elmélyülésével, hanem az Unióba vetett bizalom válságával is szembe kell majd néznünk.
Anna Lindh, 2001. március 14.
Szerződéstervezet egy európai alkotmány létrehozásáról
2003. szeptember 3-án Valéry Giscard d’Estaing, az Európa jövőjével foglalkozó Európai Konvent elnöke ismertette a Parlamenttel az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés tervezetét.
Elvetettük a magokat, tavasszal ez a legfontosabb teendő. Reményeink szerint ezekből a magokból egy igazi európai nép, egy európai démosz sarjad majd.
Valéry Giscard d’Estaing
A 2003. évi Szaharov-díj: Kofi Annan és az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkatársai
Pat Cox elnök a 2003. évi Szaharov-díjat Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak adta át.
Hosszú történelme során Európának rendesen kijutott háborúból, zsarnokságból és szenvedésből. De az európaiak mindezt a jövőbe vetett reményre váltották. A multilateralizmus útján haladtak lépésről lépésre a béke felé. Így ma az Európai Unió a tolerancia, az emberi jogok és a nemzetközi együttműködés ragyogó példája.
Kofi Annan, 2004. január 29.
2004-es bővítés
2004. május 1-jén tíz ország: Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez volt minden idők legnagyobb uniós bővítése.
2006. szeptember 26.: Ellen Johnson Sirleaf
Ellen Johnson Sirleaf, a Libériai Köztársaság elnöke a Parlamentben arról beszélt, hogy országa „viharos múltjának hamvain egy olyan ígéretes új Libéria felépítésére törekszik, amely reménnyel telve nézhet a jövő elébe”.
Az első LUX közönségdíj
A 2007 óta évente odaítélt LUX közönségdíj olyan európai filmeket jutalmaz, amelyek vitára serkentenek az aktuális politikai és társadalmi kérdésekről, és gondolkodásra késztetik a közönséget az európai identitásról és értékekről. Az első LUX közönségdíjat Fatih Akin nyerte el A másik oldalon (Auf der anderen Seite) című filmjéért. A díjat 2007. október 24-én vehette át Strasbourgban. Balról jobbra: Klaus Maeck, Hanna Schygulla és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája
2007. december 12-én írták alá az Európai Parlamentben az Európai Unió Alapjogi Chartáját.
Az Európai Parlament ötven éve
Az Európai Parlament Strasbourgban 2008. március 12-én ünnepelte ötvenéves fennállását.
2008. szeptember 24.: I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka
2008. szeptember 24-én őszentsége I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka látogatott az Európai Parlamentbe. A plenáris ülésen elmondott felszólalásában megjegyezte:
Itt, az Európai Parlament közgyűlésének nagytermében […] Önök felismerték a kultúrák közötti párbeszéd jelentőségét, különösen Európa történelmének egy olyan időszakában, amikor minden országban és minden társadalmi határ mentén átalakulások történnek.
2008. október 8.: Íngrid Betancourt
2008. október 8-án – az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 60. évfordulójának évében – Íngrid Betancourt kolumbiai politikus és korrupcióellenes aktivista megható beszédben számolt be a képviselőknek az elrablásáról, hangsúlyozva, hogy „a világnak milyen nagy szüksége van arra, hogy Európa felemelje szavát”.
A Szaharov-díj húsz éve
2008. december 17-én volt húsz éves a Szaharov-díj. A díjat abban az évben Hu Csia kapta, az a kínai aktivista, aki felhívta a világ figyelmét a Tienanmen téri mészárlásra, valamint a Kínában tapasztalható AIDS-problémákra és emberi jogi visszaélésekre.
A díjátadó ünnepségen jelen volt Elena Bonner, a névadó Andrej Szaharov özvegye is.
[…] sohasem tehetünk engedményeket ott, ahol emberi jogok vannak veszélyben […] hiszen ez jövőnknek és civilizációnknak […] az alapját képezi […].
Elena Bonner, 2008. december 17.