Így alakítjuk Európát
Mi történt a 2019-es választások óta?
A közelmúlt változásai Európában
A közelmúlt változásai Európában
A legutóbbi választások óta az EU és partnerei számos kihívással szembesültek, a Covid19-világjárványtól kezdve a nemzetközi konfliktusokig – többek között az EU határain zajló ukrajnai háborúig.
Oroszország 2022-ben jogellenes, teljes körű inváziót indított az ország ellen. Az Európai Parlament az invázió első napjától fogva Ukrajna mellett áll.
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz 800 milliárd eurót biztosít a világjárványból való kilábalás és az uniós fejlődés támogatására. A kutatást, a beruházásokat, az oktatási csereprogramokat és az egészségügyet további uniós programok támogatják, ezekre példa a Horizont Európa, az InvestEU, az Erasmus+, illetve „az EU az egészségért” program.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében az európai parlamenti képviselők elfogadták az európai klímarendeletet, amely arra kötelezi az EU-t, hogy 2050-re nullára csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. A Parlament jóváhagyta az egyszer használatos műanyagtermékek uniós tilalmát is. 2021 óta a tagállamok piacain tilos forgalomba hozni műanyagból készült tányérokat, evőeszközöket, szívószálakat, léggömbpálcikákat és fültisztító pálcikákat.
Ezenfelül megerősödött a fogyasztóvédelem. Hatályba lépett az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR), amely magas szintű védelmet biztosít az uniós és nem uniós székhelyű vállalatok által kezelt személyes adatoknak. A digitális piacokról szóló jogszabály egyértelmű szabályokat állapít meg az óriásplatformok számára a digitális ágazatban, hogy megóvja a fogyasztókat és a vállalkozásokat a rájuk kényszerített tisztességtelen feltételektől. Egy másik jogszabály, a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet célja, hogy védje a felhasználókat a káros és illegális tartalmaktól, valamint biztonságosabbá tegye az online piactereket és átláthatóbbá az online platformokat.
Végezetül az európai parlamenti képviselők jóváhagyták a világ első átfogó jogszabályát a mesterséges intelligenciáról. A rendelet többek között szabályozza a nagy teljesítményű mesterségesintelligencia-modelleket, biztosítandó, hogy azok ne jelentsenek rendszerszintű kockázatot az Unióra nézve, továbbá erős garanciákat nyújt a polgárok és a demokráciák számára a technológiával való esetleges hatósági visszaélésekkel szemben.