Kiállítás
Így alakítjuk Európát
A polgárok hangjának felerősítése: az 1980-as évek
Az európai projekt bővítése
Az 1980-as években az Európai Közösség tovább épült: egyre több ország csatlakozott hozzá, létrejött az egységes piac, a külkapcsolatokra pedig a hidegháború nyomta rá a bélyegét. Mely kérdések foglalkoztatták leginkább az európai szavazókat akkoriban?
1984: A Parlament erősödése és az európai polgárok befolyásának növekedése
1984-ben tíz tagállam – köztük az Európai Közösségekhez 1981-ben csatlakozó Görögország – polgárai vettek részt a választásokon.
Az Európai Parlament hatásköre innentől fogva kiterjedt a Közösség költségvetésére is, így az uniós polgárok szavazata a közös pénzügyekre is hatást gyakorol.
A választásokra készülve az európai parlamenti képviselők elfogadták a föderalista Altiero Spinelli által kezdeményezett Európai Alkotmány tervezetét, melynek célja a közösségi intézmények reformja és azoknak a polgárokhoz való közelítése volt. Bár a kezdeményezést a tagállamok nem fogadták el, a lépés a Parlamentnek az Európai Közösségek demokratikusabbá tétele iránti mély elkötelezettségét példázza.
1989: Fókuszban a mediterrán térség
1989-ben már az újonnan csatlakozott Spanyolország és Portugália állampolgárai is részt vehettek a választásokon.
A dél-európai bővítés nyilvánvalóvá tette az Európai Közösségeken belüli regionális különbségeket. Ennek kezelésére valódi kohéziós politika bevezetésére került sor. A legszegényebb régiókra összpontosító strukturális alapok, a célzott stratégiai beruházások és a többéves programozás ekkor épültek be az Európai Közösségek politikájába.
A tagállamoknak egyre gyakrabban kellett szembenézniük nagyszabású környezeti katasztrófákkal, beleértve a csernobili katasztrófát, a levegő és a víz riasztó mértékű szennyezését és az ózonréteg csökkenését. A környezeti veszélyek egyre inkább beépültek a köztudatba, és kialakult az igény a környezetvédelmi kérdések európai szintű kezelésére. Ezt tükrözte a zöld pártok Európa-szerte növekvő népszerűsége is.
E kihívások közepette az európai integráció tovább mélyült. 1986-ban megszületett a közös piacot létrehozó Egységes Európai Okmány, amellyel felszámolták a Közösségen belüli kereskedelmi akadályokat, és harmonizálták a szabályokat. A Parlament az úgynevezett együttműködési és hozzájárulási eljárások alapján valódi beleszólást kapott a jogalkotásba, és ehhez a polgárok iránymutatására volt szüksége.
Útjára indult az Erasmus program, melynek keretében 2022-ig mintegy 13 millió résztvevő jutott tanulmányi és szakmai képzési lehetőségekhez.
Az Európai Parlament 1988-ban megalapította a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat. A demokrácia és a szólásszabadság védelme mellett elkötelezett Parlament a díjat olyan személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek ítéli oda, akik vagy amelyek jelentősen hozzájárultak az emberi jogok védelméhez. Az első díjat Nelson Mandela és Anatolij Marcsenko kapta (posztumusz) 1988-ban.
