Így alakítjuk Európát
Az Európai Unió bővítése: a 2000-es évek
Egy új évezred kezdete Európában
Egy új évezred kezdete Európában
Tizenkét új ország csatlakozott az Unióhoz, törvényes fizetőeszközzé vált az euró, és a tagországok aláírták a Lisszaboni Szerződést. A 2000-es évek jelentős évtized volt az EU számára. Milyen események sarkallták az európaiakat arra, hogy részt vegyenek a parlamenti választásokon?
2004: A legnagyobb bővítési hullám
2004-ben minden eddiginél több tagállamban szavaztak az uniós választásokon. A 10 új részt vevő ország: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia.
Emellett számos más teendő is szerepelt az EU napirendjén. 2000 decemberében ünnepélyesen kihirdették az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely lefektette a polgárok alapvető jogait és szabadságait.
2002-ben 12 tagállamban bevezették az eurót.
A politikai döntéshozók a jövőbeni kihívásokra, és az EU ezekre való felkészítésére fókuszáltak. A 2001-es Nizzai Szerződés megreformálta az uniós intézményeket, lehetővé téve a kelet-európai bővítést, és tovább gyarapítva az Európai Parlament együttdöntési hatásköreit. 2003 júliusában egy európai konvent nyomán – melynek a munkájában az EP-képviselők is aktív szerepet játszottak – elkészült az európai alkotmány tervezete, és a 2005. májusi és júniusi népszavazások kedvezőtlen eredményét követően végül megszületett a Lisszaboni Szerződés.
2009: A pénzügyi válság
Románia és Bulgária 2007-ben csatlakozott az Unióhoz, így részt vett a 2009-es európai választásokon.
A 2008-as pénzügyi világválság a gazdasági kérdéseket tette a választási kampány vezető témájává, maga mögé szorítva a foglalkoztatást és a szociális védelmet. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energetikai kérdések szintén szavazásra ösztönözték a polgárokat.
A Parlament elfogadta a szolgáltatások egységes piacának létrehozását célzó szolgáltatási irányelvet. Az európai polgárok akaratát megtestesítő szervként a Parlament fontos szerepet játszott abban, hogy létrejöhessen a megállapodás ebben a vitatott témában.
Időközben a tagállamok ratifikálták a Lisszaboni Szerződést, és ezzel hatályba lépett az Alapjogi Charta is. Nem maradt más hátra, mint a Szerződés tagállamok általi végrehajtása.
Ebben az időszakban az Európai Parlament több díjat is alapított az európai szellemiség megerősítésének jegyében. A LUX közönségdíjat a Parlament 2007 óta ítéli oda minden évben, hogy reflektorfénybe állítsa a legfontosabb társadalmi és politikai aktualitásokkal foglalkozó európai filmeket. A 2008-ban útjára indult Európai Polgár díj a polgárok kiemelkedő teljesítményeit jutalmazza. Az európai ifjúsági Nagy Károly-díjat 2008 óta ítélik oda azoknak a fiataloknak, akik projektjeikkel elősegítik az európai és a nemzetközi egyetértést.