Kiállítás
Az Európai Parlament a civil társadalom magas szintű képviseletét látja el. Rövid időn belül létrehozta a civil társadalmi szervezetekkel való párbeszéd fórumait, hogy ezáltal csökkentse a demokratikus deficitet az épülő Európában.
Ebben az értelemben a Parlament teret ad az európai közélet kibontakozásának. A nyilvános parlamenti meghallgatásoknak kezdetben az volt a célja, hogy az EP-képviselők képet kapjanak a társadalom igényeiről és elvárásairól, ma már azonban szakismereteik bővítéséhez is hozzájárulnak. A civil társadalom képviselői számára a médiafigyelem által övezett nyilvános meghallgatások pedig a véleménynyilvánítás fórumaivá váltak.
A Parlament a civil társadalommal és a szociális partnerekkel való decentralizált kommunikáció érdekében idővel további eszközöket vonultatott fel. Ezek közül a lakossági fórumok például a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságokkal segítik elő a kapcsolatteremtést. A Parlament ezután létrehozta a Polgárok Agoráját, hogy a szervezett civil társadalom különböző szereplői számára teret adjon az egyeztetéshez és a párbeszédhez. A 2000-es évek elején aktívan részt vett az Európa jövőjével foglalkozó konvent munkájában. A majdani Lisszaboni Szerződés előkészítése során ismét figyelembe vette a civil társadalom, és különösen a fiatalok álláspontjait.
A Parlament 2021-ben és 2022-ben újra vezető szerepet töltött be az Európa jövőjéről való gondolkodásban. Strasbourgban került megrendezésre az Európa jövőjéről szóló konferencia plenáris fóruma, amely a részvételi demokrácia eddig példa nélküli rendezvényeként valamennyi európai polgár, a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek képviselői számára lehetővé tette, hogy kifejtsék véleményüket az Európai Unió prioritásairól és az előtte álló kihívásokról.
Európai Parlament: 70 éve működésben az európai demokrácia
Hetven évvel ezelőtt, Strasbourgban került sor az Európai Szén- és Acélközösség első közgyűlésére, amely a ma ismert Európai Parlament elődje volt.