Kiállítás
Annak érdekében, hogy nagyobb súlyt adjon az európai projekt demokratikus küldetésének, a Parlament már a kezdetektől elkötelezte magát az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelme mellett. Az európai képviselők világszinten küzdenek az emberi jogok érvényesítéséért. Nem számít, hogy hol van egy adott ország, és milyen rezsim vezeti: ha ott sérülnek az emberi jogok, a képviselők azonnal felemelik szavukat.
Korábban például az emberi jogok védelmére keltek a szovjet iga alá hajtott országokban, valamint Dél-Európa autoriter rezsimjeivel, illetve egyes fejlődő országok katonai diktatúráival szemben.
Az 1960-as évek elején a Parlament nyomására lett az Európai Közösségekhez való csatlakozás egyik feltétele az alapvető jogok és szabadságok garantálása és a demokrácia tisztelete a tagjelölt országokban. Az emberi jogok védelme ugyanígy érvényre jut a harmadik országokkal folytatott kapcsolatokban, így a kereskedelmi kapcsolatokban is.
A Parlament 1988-ban létrehozta a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat. Strasbourgban olyan személyeket és szervezeteket tüntet ki vele, akik vagy amelyek sokat tettek az emberi jogokért és az alapvető szabadságokért, különösen a véleménynyilvánítás szabadságáért.
