- Kiállítás: Németország újraegyesítése
- A berlini fal megépítése
Az Európa megosztottságát jelképező berlini falat az NDK 1961 augusztusában építette fel azzal a céllal, hogy meggátolja a kelet-berliniek tömeges nyugatra vándorlását. A „szégyenfalnak”, ahogy akkoriban nyugaton nevezték, az volt a rendeltetése, hogy a város két részét hermetikusan elzárja egymástól. Ez a katonai létesítménynek szánt, őrtornyokkal és reflektorokkal felszerelt, felül szögesdróttal szegélyezett fal gyakorlatilag annak volt a megtestesült bizonysága, hogy a Nyugat és a szovjetek képtelenek voltak rendezni Berlin kérdését, és egy békeszerződéssel véget vetni a II. világháborúnak. Az Európai Parlamenti Közgyűlés válasza nem váratott sokáig magára.
- október 10-én és 11-én a Közgyűlés politikai bizottsága szimbolikusan Nyugat-Berlinben tartotta ülését. Még ha magát a falépítést nem is tudták megakadályozni, a képviselők ezzel az Európai Közösség berlini lakosság iránti szolidaritását kívánták kifejezni. Hans Furler elnök helyben nyilatkozatot is tett a helyzetről, és Berlint a „szabad Európa jelképének” nyilvánította. Egy héttel később a Közgyűlés külön plenáris ülést szentelt Berlin ügyének. Az ülésen valamennyi felszólaló egyhangúlag tiltakozott a fal felépítése ellen, és elítélte a keletnémet rezsim szabadság ellen intézett támadását.
E viták során az Európai Gazdasági Közösség Bizottságának elnöke, Walter Hallstein az Európai Parlamenti Közgyűlés fellépését támogatva szintén elítélően szólt a kelet-berlini eseményekről.